Jubileumi Kagylókürt-bemutató Pécs

A 30 évvel ezelőtt megálmodott – indulása óta egyre több embert olvasói körébe szólító – Kagylókürt folyóirat, számmisztikailag is igazán különleges 64. számának budapesti, Írók Boltja-beli bemutatóját követően 2016. február 4-én este Pécsett – a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Konferenciatermében – is sor került a jubileumi szám bemutatójára.

A folyóirat harminc évet átívelő kiadása során – az első, szamizdat számokat kivéve – végig Pécsett zajlott az újság nyomtatása. A mai nap alkalmat adott, hogy megköszönjük a Bocz Nyomda támogató segítségét.

Ennek az ünnepi számnak a középpontjában – talán nem véletlenül – egyik legjellemzőbb és legmagávalragadóbb emberi tulajdonságunk, a szenvedély áll. Hiszen mi más hajtotta volna 30 éven keresztül a lap főszerkesztőjét, és a körülötte apró bolygókként kerengő önkéntes cikkírók, fordítók, tipográfusok, terjesztők és olvasók lelkes csapatát az újabb és újabb számok megálmodása, életre lehelése, kézbevevése során? Mi más, ha nem a személyes, szenvedélyes elköteleződés e folyóirat és az általa közvetített értékrend mellett?

Ígérvény és kötelezettség, arra, hogy igyekszünk saját életünkben megélni a keleti ember bölcsességét, a témák közvetítette lelki emelkedést és szellemi felfrissülést.

Ezen a pécsi jubileumi bemutatón Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője beszélgetett az Egyetem két jeles tanárával, Ambrusné Dr. Kéri Katalin egyetemi tanár, neveléstörténésszel és Radnai Imre meghívott vendéggel – ezúttal is Ősz Szabó Éva moderálásával. Az ünnepi hangulatot emelte a szép számban összegyűlt lelkes olvasóközönség és a bemutató szervezését végző sok-sok elhivatott, apró szolgálattevő kéz. 

A 11 éves Juhász Júlia fuvola és Szatmári Áron szintetizátor-játéka üde kísérője volt az ünnepi estnek.

Emberi értékek – XXXII. Mandala kör Pécsett

A legutóbbi találkozónk január 28-án az első volt ebben az évben, de más szempontból is újdonságnak számított. Most vállalkoztunk arra először, hogy a hallgatóságból kérjünk meg valakit, hogy készüljön fel egy témából és vezesse is fel a többieknek.

Így kerülhetett a figyelem középpontjába az „emberi értékek”, amelyet még tavaly, a legutóbbi Mandala körön húztunk ki abból a kosárból, ahová a résztvevők az őket leginkább foglalkoztató témákat gyűjtötték össze.

Ismét meghívott vendégünk volt Rácz Géza a Kagylókürt főszerkesztője, aki a közös összehangolódás reményében megcsendítette a hangtálat, amely immár állandó eleme a pécsi Mandala estéknek. Ezt követően nagyon szép, összefogott előadást hallhattunk az emberi értékekről, amelyek több pontban is hozzászólásra hívták a résztvevőket.

Ezt követően Hild Mária, a pécsi Mandala kör egyik állandó tagja vette át a szót és a korábbi Kagylókürt folyóiratok cikkeiből szemezgetett egy-egy frappáns bekezdést. Kérdéseit elsősorban a főszerkesztő úrnak címezte. A jelenlévők egy bővebb kifejtését kaphatták az újságban megjelenő egy-egy tömör, súlyos mondatnak.

A beszélgetés olyan szétágazó és gazdag volt, hogy a beígért „szent bolondok” témára már nem maradt idő. Néhány gondolatébresztő mondat erről a pécsi Mandala kör facebook oldalán elérhető. Itt folytatódik tovább a beszélgetés, amely komolyan megérintett egy-egy résztvevőt.

A Mandala kör sikerének jele, hogy írások érkeznek hozzánk, amelyek arról árulkodnak, hogy a jelenlévők magukkal viszik a beszélgetés élményét. A felmerült gondolatok pedig tovább dolgoznak bennük és életük részévé válnak.

Reméljük, még sokáig hasonló érdeklődés mellett folytathatjuk találkozóinkat!

I. Mandala kör – Kecskemét

Újabb központtal bővült a Mandala kör országos hálózata. Január 27-én elindultak a kecskeméti beszélgetések a Valentino Kávéházban a belváros szívében. Ezentúl minden hónap utolsó szerdáján összegyűlnek itt a Kagylókürt újság helyi olvasói és egy-egy izgalmas témáról beszélgetnek, úgy ahogy már az ország több városában is megtehetik.

Első alkalommal váratlan létszám, 14 érdeklődő gyűlt össze a Valentino Kávéház emeleti kis zugában. Az első fél óra az ismerkedéssel és a legkülönfélébb finomságok rendelésével telt el, de azután lassan-lassan megindult a beszélgetés is.

Minden Mandala körnek megvan a helyi hangulata, sajátossága. A kecskemétinek az a különlegessége, hogy kifejezetten a Kagylókürt folyóirat Orientáció rovatával foglalkozik. Azaz Indiával kapcsolatos témákat vet fel. Így lehetőség van hiteles információk megosztására, az indiai kultúrával kapcsolatos kérdések feltételére.
A beszélgetésfolyam a Bhagavad-gítá, India egyik legfontosabb szentírásának öt alapelvével indult: Isten, világ, lélek, karma és az idő. Ezeknek az alapvető fogalmaknak a tisztázása segít egy kicsit közelebb kerülni az indiai gondolkodásmódhoz.

A témához kapcsolódó Kagylókürt cikk elérhető az interneten.

Miért fontos ez, ma, itt Magyarországon, Kecskemét városában? A beszélgetés során a résztvevők olyan új nézőpontokat kapnak, amelyek segítségével egy egészen más szellemi hozzáállást tudnak kialakítani. Így nemcsak hiteles információkhoz jutnak egy hatalmas ország gazdag kultúrájáról, de felismeréseik gazdagíthatják mindennapi életüket.

A következő találkozóra egy hónap múlva kerül sor. A kezdeti felvezetés után a téma marad ugyanaz: Istenkép Indiában.

Állandóan frissülő információk a kecskeméti Mandala kör facebook oldalán elérhetőek.

VI. Kagylókürt Mandala Kör Debrecenben – Ember és Tradíció

Az Új Évet Debrecenben 2016. január 23-án, szombaton köszöntöttük, a Kagylókürt Mandala Kör legelső alkalmán. Szendrei László történész és Kovács Gergely Pál jogász vezetésével gyűltünk össze a Carpe Diem Teaházban a város egyik legszebb sétáló utcájában.

Az Ember és Tradíció témakörében elsőként az Ember fogalmának, mibenlétének kérdésével foglalkoztunk. Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Az ember eredetére milyen válaszokat kaphatunk? A tradíciótól a tudományig átvizsgáltunk minden lehetséges alternatívát.

Lehetőség nyílt egyéni hozzászólásokra és személyes megtapasztalások megosztására. Hat fős társaságunkban akadt gimnazista, egyetemista, tudós, kismama, így több nézőpontból gondolhattuk át a tudománytörténet elméleteit.

Legközelebb újra a hónap utolsó előtti szombati napján találkozunk, amikor egy csésze tea mellett a Tradíció definícióját fogjuk átgondolni.

A Kagylókürt 64. számának budapesti bemutatója

Az év első Kagylókürt bemutatója a folyóirat 30 éves jubileumának jegyében születésnapi hangulatban zajlott le 2016. január 15-én 16 órakor az Írók Boltjában. "Szenvedély nélkül nincs élet és nincs halál" - olvashatjuk a Kagylókürt 64. számában. Ezt a témát, ezt a különleges "nyelvet, amit mindenki megért" ismerhettük meg a Kagylókürt szerzőinek szemén keresztül.

Az életet különböző területeit behálózó témákat összefűzi a szenvedély, amely "az egyetlen lehetséges közeledési mód az égi igazságok felé."
Rácz Géza főszerkesztővel és vendégeivel - Szendrei Lászlóval és Szabó Edittel - a bemutatók állandó moderátora - Ősz Szabó Éva beszélgetett.

Szó volt többek között a 64-es szám rejtelmeiről (a sakktábla mezőinek, a Ji King jósjeleinek száma, 64-féle genetikai kód, 64 isteni tulajdonság stb.), a történelem és a szenvedély kapcsolatáról, az illatok jelentőségéről és az eszmerendszerek viadaláról is.

"Úton menny és föld között. Reinkarnáció és nemes jellem." - Szabó Edit Nyugat-Afrika sok évezredes bölcsességébe avatta be a megjelenteket. Cikkének mottója: "A föld csak piactér, a menny az otthonunk."

Szenvedély és csokoládé - a kézműves csokoládék avatott készítője, Péceli Gyöngyvér a titkokról beszélt. Ő erre az alkalomra különleges ajándékkal készült: mindenki apró marcipán kagylókürtöt kapott ajándékba, ami ráadásul a legfinomabb töltött csokoládé kockán kapott helyet.

Az est záróakkordjaként születésnapi meglepetés gyanánt a résztvevők bele is kóstolhattak a Kagylókürtbe: a kézzel készített több rétegű csokikocka ízvarázsa és a fekete csokoládén díszelgő marcipánból megformázott kagylókürt nagy sikert aratott. 

A kagylókürt ízét ugyan nem tudjuk megosztani, de a Kagylókürt hangjával kezdődő különleges délután felvétele elérhető a You Tube-on. A szenvedély egy más nézőpontból.

Tűzceremónia a téli napfordulón

A napfordulók időpontjaiban szerte az országban gyújtanak tüzeket. A Ludastón bemutatott december 20-i tűzáldozat ebbe a magyar hagyományos ünnepkörbe illeszkedik, de harmóniában van az indiai tradícióval is. Az ország minden pontjáról érkező, több mint 80 résztvevő vette körül a fellobbanó tüzet.

A jól ismert forgatókönyv alapján a kürt megfújásával kezdődött a program, s indult a hosszan kígyózó menet a ludastói iskolától az áldozati helyhez.

Hagyományosan az alapítványunk vezetője, Rácz Géza úr vezette a szertartást. Az első fellángoló mécsesről a legifjabb és a legidősebb meggyújtotta a füstölőket. Ez után lobbantak fel a virágokkal, gyümölcsökkel díszített áldozati oltár lángjai.

Már 10 éve mondjuk, legyen béke! Legyen, és higgyük el! – mondta a ceremónia vezetője. És mi, akik újra visszatértünk e ludastói zarándokhelyre, a közösen elzengett szanszkrt és magyar fohászok után a 7 világ 7 gabonáját dobtuk a tűzbe áldozatként, megerősítve elköteleződésünket a szeretet és a béke fénye mellett és Isten iránt.

A szertartás lezárása után visszatértünk a kiinduló pontra, a ludastói központba, ahol szorgos kezek munkájának eredményeként ízletes ételt fogyaszthattunk el és csendes beszélgetéssel, tervezgetéssel töltöttük a délutánt.

Szívünkben megnyugvással, reménnyel, szemünkben a tűz fényével, kezünkben a kialudt tűz szent hamujával megtöltött üvegcsével térhettünk vissza otthonunkba.

Lélek útja – Jóga és meditáció

A lélek útja sorozatunk a Hirös Agóra Kulturális és Ifjúsági központban december 8-án, 18:00-kor fejeződött be záró előadásunkkal, amelynek a Jóga és meditáció – A tökéletesség fokozatai címet viselte.

Meglepő fordulattal zárult sorozatunk. Az utolsó előadást Tenkei Imre, ludastói kollégánk tartotta, aki már számtalanszor megfordult pécsi és győri központjainkban is, hogy a magyar őshagyományokról beszéljen, és felhívja figyelmünket a táltos dobolás meditatív jellegére.

Ezúttal egy másik oldaláról is bemutatkozott, amikor a jóga sok ezer éves indiai tradíciójába adott bepillantást közel két óra alatt. Az előadás nagyon komoly és szakszerű hangvételben zajlott. Olyan összegzését kaptuk az indiai filozófiai iskolákról és a nyolcfokú jóga gyakorlatrendszeréről, amellyel kevés helyen találkozhatunk.

A közönség sokszor rá is kérdezett egy-egy ismeretlen szóra, területre, saját gondolataival egészítette ki az előadást. Így vált igazi, élményszerű beszélgetéssé az este, ahol nemcsak egy különleges mozgáskultúra eszmerendszerébe pillanthattunk be, hanem saját hétköznapi gyakorlatainkra is kaptunk biztatást és inspirációt, hogy mi is részesülhessünk a jóga áldásaiból.