Mahátma Gandhi születésének 145. évfordulója alkalmából, október 2-án a Pécsi Tudományegyetem botanikus kertjében felállított szobor ünnepélyes felavatására a Hindu –Magyar Kulturális Alapítvány is meghívást kapott. Az efféle események nyilvánvaló protokolláris jelentőségéről az elhangzott beszédekből, majd a híradásokból tájékozódhattunk. Eszerint Gandhi mellszobrát a Kulturális Kapcsolatok Indiai Tanácsa (Indian Council for Cultural Relations) és India kulturális minisztériuma adományozta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és Pécs számára, hogy ezzel is szorosabbra fűzze a város, illetve a PTE természettudományi karán működő Ázsia Központtal való együttműködést.
Gandhi miután ügyvédi diplomát szerzett, angol gentleman-ként találkozott Dél-Afrikában az ott élő indiai közösséget sújtó diszkriminációval. Ekkor dolgozta ki az úgynevezett Satjágraha, azaz az "igazsághoz való ragaszkodás" elveit és gyakorlatát. E szóösszetételben - és ezt Gandhi maga is hangsúlyozta - sokkal több rejlik, mint passzív ellenállás fogalmában. Az igazság mellett, vagy az igazságtalanság ellenében csak a szeretet nevében és ebből következően erőszak nélkül, de nagyon is aktívan kell fellépni. A Satjágraha elvei szerint, az ellenséget nem kényszeríteni kell saját igazságunk elfogadására, hanem viselkedésünkkel, cselekedeteinkkel, példamutatásunkkal megnyerni annak.
Az erőszakmentesség vagy másként a nem ártás követelménye (ahimszá) a hindu kultúra egyik legmeghatározóbb alapeleme. Ezt az elvet tette Gandhi az egész világ előtt ismertté. Nem véletlen tehát, hogy október 2., 2007 óta az ENSZ által deklaráltan az Erőszakmentesség Világnapja.
Pécs városa és a pécsi egyetemisták egy olyan, különleges hellyel lettek gazdagabbak, ahol lehetőség nyílik Mahátma Gandhi elmélyültséget sugalló csukott szemei előtt, azaz egy "Nagy Lélek" gondolatai mellett inspirálódni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése