Első Mandala Hálózat Nyári Találkozó - Ludastó

A 2016-os év első félévére már az ország hat városában (Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten és Budapesten) rendszeresen kerültek megrendezésre Mandala körök. A kibontakozó szellemi mozgalom – a Mandala Kör Hálózat – bővülése miatt Rácz Géza úr, a Mandala körök védnöke és a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője speciális képzésre hívta a körök szervezőit és koordinátorait.

A rendhagyó három napos találkozóra Ludastón július 15-17. került sor. Minden városból érkeztek Mandala kör tagok és olyan új érdeklődők is meghívást kaptak a képzésre, akik szeretnének a saját lakóhelyükön a jövőben Mandala kört létrehozni. Így Zalaegerszeg és Győr is képviseltette magát.

A Mandala kör olyan spirituális alapokon szerveződő közösség, amelynek tagjai számára a Kagylókürt folyóiratban lefektetett, a tradícióban gyökerező, egyetemes szellemiség az irányadó. A Mandala kör tagjai ezeket az elveket elfogadják, mindennapi életükbe igyekeznek beépíteni és másokkal is megosztani. (Mandala Hálózat - Alapvetések 1.)
 

Összesen nyolc városból tizenöten voltak jelen, kiegészülve Váray Lászlóval, aki ütőhangszeres művész, tanár, zeneszerző és zenekutató, a Kagylókürt folyóirat állandó szerzője. Nevéhez fűződik az első, pázmándfalui Mandala kör megalapítása is.
 
Bővebben a pázmándfalui Mandala körről a Kagylókürt folyóirat honlapján lehet olvasni: Gondolatok a pázmándfalui Mandala Baráti Kör alakulásáról
 
A pénteki megérkezés és esti beszélgetés után, a szeminárium jellegű műhelymunka a második napon kezdődött. Azok, akik maguk is szeretnének Mandala kört szervezni valódi betekintést nyertek abba, hogyan zajlik le egy Mandala kör.
 
Rácz Géza úr, a Kagylókürt főszerkesztője és a Mandala Hálózat védnöke vezette a képzést, biztos szellemi alapokat adva a résztvevőknek. Külön hangsúlyt kapott az egyes körök által táplált erőtér, a tradíció és a tudás őrzésének és hiteles megosztásának szerepe.
 
A Mandala Hálózat szellemi hátteréről bővebben a Kagylókürt 56. számában megjelent Paradigma cikkben lehet olvasni.
 

Még az ebéd előtt sor került az emléklapok átadására, amely elismerte a Mandala kör tagjainak eddigi munkáját.
 

Az elmélet és gyakorlat egyensúlya jellemezte az egész képzést és ez így maradt a szombati nap második felében is. A közösen megfogalmazott értékek – a Mandala kör alapvetései – képezték az elméleti bázist, amelyre a gyakorlat épült. Az egész napos aktív figyelem után kreatív kikapcsolódást jelentettek a szituációs feladatok, ahol a résztvevők egy-egy Mandala kört modelleztek. A sok vicces szituáción túl azonban sor került a hibák, hiányosságok megvitatására. A „színészek” és a „nézők” közösen vitatták meg, hogyan lehet kezelni egy-egy kényes helyzetet, hogyan lehet bevonni a beszélgetésbe az újonnan érkezőket.
 
A találkozó utolsó napja az átfogó célok megfogalmazásának jegyében telt. A közös irány lefektetése után az egyes körök felvázolták jövőbeni terveiket.

Egy eredményes és inspiráló képzést tudhatunk magunk mögött, amely a szűk időkorlátok ellenére is nagyon hatékonyan tudta megvalósítani a találkozó céljait.
- Az egyes körök tagjai megismerhették egymást és az általuk képviselt egyéni hangulatot.
- Tisztázódtak a közös célok és megfogalmazásra kerültek az alapvetések,
- Az új érdeklődők pontos információkat kaptak, hogy becsatlakozhassanak a mozgalomba
- Meghatároztuk a rövid- és középtávú céljainkat egy-egy városra lebontva és a mozgalom szintjén is.
- Felmerült az igény a közös adatbázis és egy honlap létrehozására.

A Mandala kör hitvallása: "Mentsd át az élet szentségének fenntartását, mentsd át a dinasztikus gondolkodást, mentsd át a szellem erejének nagy titkát, mentsd át a szeretet hatalmát s nem a hatalom szeretetét, mentsd át a szent helyek erejét, mentsd át a tiszta szándék isteni viszonzásának bizonyosságát, őrizd az értékeket, a maradandót műveld, s a helyén kezeld a mulandót!” (Mandala Hálózat – Alapvetések 7.)

VI. Mandala kör – Kecskemét

A korábbi kecskeméti Mandala körökhöz hasonlóan ezúttal is a már megkezdett témát folytattuk. Bár a nyárra szünetet terveztünk, de a korábbi résztvevők kezdeményezésére június 29-én, a hónap utolsó szerdáján újra összegyűltünk a Valentinóban, hogy az élőlényről beszélgessünk. Ezúttal azonban már szabad téren, a napernyők alatt.

A május végi találkozón elsősorban a lélek eredetéről és természetéről, hovatartozásáról beszélgettünk. Most egy olyan új felvetés kapott szerepet, amely a témában jobban elmerülők számára is új szempontokat adott.
 

Egy kérdést jártunk körül részletesebben: miben rejlik a lélek parányi függetlensége?
Természetesen most sem szűkölködtünk gondolatébresztő és igen provokatív felvetésekben. Talán az eddigi találkozóink során most fektettünk a legnagyobb hangsúlyt a Bhagavad-gítára. Így valóban egy forrásfeldolgozó, komoly ismeretterjesztő előadás kerekedett a júniusi Mandala-körből.
 
Az isteni akarat érvényesül az ember életében, amelybe nincs beleszólása, vagy szabadon dönthet a lélek, hogy Isten felé fordul, vagy éppenséggel megtagadja őt? Volt-e lehetősége Ardzsunának – aki a Bhagavad-gítában a lélek megszemélyesítője –, hogy ellentmondjon Krsnának – Istennek?

"Az élőlény akár boldog, akár boldogtalan, sohasem független. A Legfelsőbb akarata szerint úgy juthat akár a mennyekbe, akár a pokolba, ahogyan a szél sodorja el a felhőt.”

Szerteágazó, építő vita után mindössze egy konklúziót vontunk le. Értelmezésünk és érzéseink szerint a Bhagavad-gítában számunkra úgy tűnik, hogy Ardzsuna, mint élőlény – speciálisan, mint ember – jelenik meg. Így számára a szabad akarat nem értelmezhető, hiszen a korábbi Mandala körök során megtárgyalt anyagi természet (prakrti) kötőerői irányítják az életét valamint a karma – a hatás és visszahatás törvénye, amely várhatóan a következő – szeptemberi – Mandala körnek lesz a témája.

Szándékunkban áll a számunkra újszerűen hangzó konklúziót megosztani a Kagylókürt folyóirat Orientáció rovatának egyik szakemberével, Andrássy Csongorral, aki bővebb felvilágosítással szolgálhat a témával kapcsolatban.

Két hónapos nyári szünet után találkozunk szeptember 28-án.

Az elemek jegyében – X. Ludastói Nyárünnep

Alapítványunk ezúttal szokatlanul korán, június 18-án rendezte meg a Nyárünnepet, amely szervezetünk kiemelten fontos, évente megrendezésre kerülő, országos rendezvénye. Ezúttal a „benső felismerések” köré szerveztük a játékos programokat.

 

A Nyárünnep idén is igazából az előkészületekkel kezdődött, amely mindig emlékezetes élmény Alapítványunk önkéntesei számára. Egy olyan lehetőség ez, amikor az ország minden pontjáról érkeznek lelkes emberek, hogy közösen készítsük elő a ludastói Nap-tanyát a néhány napon belül érkező vendégeknek és az ünnep résztvevő önkénteseinek.
Ilyenkor a közös munka vidám összefogássá válik, amely mindig erősíti az összetartozás érzését, és emlékeztet minket arra, hogy mi is Alapítványunk egyik fő célja: közel hozni, megismertetni az ősi indiai kultúrát a magyar emberekkel.

Idén meglepően nagyszámú – több mint 15 fős – önkéntes csapat végezte az előkészületeket.
A regisztrációk alapján közel 100 vendéget vártunk. Sokan az ország távoli pontjairól érkeztek, akár több napra is, és lelkesen vettek részt apróbb előkészítő munkákban is.
 

 

A Nyárünnep idén is énekkel kezdődött. Egy fiatalokból álló, egészen új alapítású világzenei együttest kértünk meg, hogy zenéjükkel színesítsék programunkat. Krasznai Gíta és társai magas színvonalon képviselik az autentikus indiai zene inspiráló erejének és a nyugati zenei képzésnek a szintézisét. Bár elfoglaltságaik miatt nem tudtak teljes létszámmal megjelenni, mégis sikerült felejthetetlen élményt nyújtani az összegyűlt hallgatóknak.
 

A zenei ráhangolódást követően Alapítványunk képviseletében Rácz Géza úr köszöntötte a vendégeket. Ezt követően vette kezdetét a „lelki akadályverseny”, amely már három éve védjegye és fontos eleme a Nyárünnepeknek.
Kilenc állomáson várták önkénteseink a „vándorokat”, akik az este megrendezésre kerülő indiai tűzszertartáshoz gyűjtötték tarisznyájukba a gabonaféléket, füstölőszereket, virágokat és természetesen a felismeréseket.

 
A föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és öntudat, tehát a világ alkotóelemeinek szentelt „töltőállomásokat” erdőn-mezőn keresgélték a vendégek. A célunk az volt, hogy sikerüljön élő kapcsolatba lépni ezekkel az elemekkel.
A résztvevők jógáztak, szappanbuborékot fújtak, íjászkodtak, ízes vizeket kóstolhattak, terményekből mandalát készíthettek és megtapasztalhatták a tűz erejét.
Az utolsó állomás – egyfajta összegzésként – a Ludastói Iskolában kapott helyet. Itt mindenki összeírhatta vágyait, kívánságait, meghaladásra váró tulajdonságait.

A nap fénypontja most is a különleges, magyar és indiai elemeket harmonikusan ötvöző tűzáldozat volt. Amely látványosan tetőzte be az egész napi élményt.
Jövőre ugyanitt!

Találkozások – 87. Ünnepi Könyvhét – Budapest

Alapítványunk lelkes önkéntesek összefogásának köszönhetően immár évek óta résztvevője a magyar szellemi élet egyik legrangosabb eseményeként számon tartott Ünnepi Könyvhétnek.

Június 9-13. között a Vörösmarty téren a 17-es pavilon adott helyet a Napkelet Bölcseleti Iskola Kiadónak. Nagy sikere volt könyveinknek, különösen az erre az alkalomra újra kiadott Hanszakunda-upanisadnak és a Kagylókürtnek is. Idén testvérkiadónk, a Danvantara Kiadó jógafilozófiával és jógapszichológiával foglalkozó kiadványai is gazdagították a kínálatot.
 

 A mostoha időjárás, a nagy esők ellenére sokan látogattak el hozzánk. Ez a júniusi pár nap a találkozások jegyében zajlott: költőkkel, írókkal, szellemi iskolák vezetőivel, diákokkal és üzletemberekkel egyaránt szót váltottunk. Volt aki Komárnoból és volt, aki Maliból érkezett. Közkívánatra készítettünk Möbius-szalagot, de sokan örültek az ajándék könyvjelzőknek is.

Rácz Géza urat, a Kagylókürt főszerkesztőjét június 12-én vasárnap délután üdvözölhettük körünkben.  Az olvasók örömére nemcsak dedikálta írásait, fordításait  (Kagylókürt, Élettengely, Hanszakunda-upanisad, Védánta-szútra), hanem hosszasan el is beszélgetett a megjelentekkel. A könyvhét ideje alatt vendégünk volt a győri Széchenyi István Egyetem tanára, a Kagylókürt állandó szerzője, Váray László is.

V. Mandala kör – Kecskemét

A Bhagad-gítá következő témájával folytatódott a kecskeméti Mandala-kör május 25-én a már jól ismert helyszínen a Valentino Kávéházban. Az életet alkotó és mozgásban tartó tényezők közül most az élőlényről – szanszkrt megnevezése szerint –, a dzsíváról beszélgettünk.

A május végi találkozónk azért is sikerült nagyon jól, mert a közeleg a nyári üdülőszezon ellenére új érdeklődőkkel is gazdagodott, a már jól összeszokott „mandala-társaság”. Kamerára kívánkozó jelenetnek voltunk szemtanúi, mikor az egyik Kagylókürt újság és olvasója egymásra találtak.

A lelket az egyik csodálatosnak látja, a másik olyannak írja le, a harmadik azt hallja róla, hogy csodálatra méltó, míg mások egyáltalán nem értik még azután sem, hogy hallottak róla. Bhagavad-gítá 2.29.

A téma érdekessége ezúttal a felfogásbeli különbségben rejlett. A nyugati és a keleti látásmód sok ponton különbözik egymástól. A beszélgetést ezért egy körkérdéssel kezdtük, ahol mindenki elmondhatta, hogy mit is ért a „lélek” szó alatt.

Hamarosan izgalmas vita alakult ki a lélek eredetéről, földi helyzetéről és hivatásáról. A témában járatos és érdeklődő közönség a két legjobban elterjedt indiai filozófia szemlélet megközelítéseit osztotta meg egymással.

Így az advaita (nem-kettős), monista felfogás és a dvaita (kettős), dualista filozófiai rendszerek, a témáról vallott nézetei is ismertté váltak a résztvevők előtt.

A találkozó ezúttal is oldott, baráti hangulatban telt élénk, felszabadult beszélgetés mellett. Gyakran azon kaptuk magunkat, hogy hangosan vitázunk a lélek természetéről, miközben a kávéházba betérő vendégek csodálkozva néznek ránk.

A Bhagavat-gítá következő nagy témájával folytatjuk június 29-én.

Tavaszi kirándulás

2016. május 22-én vasárnap a Hanság kedves ligetes tavakkal átszőtt tájain barangoltunk.

Huszonketten, kicsik és nagyok Sarród közeli vidéken megcsodáltuk a különböző vízi madarakat, az ősi magyar háziállatokat és eleink mindennapi életébe is bepillanthattunk a László tanyai múzeumban.

Jóleső fáradtsággal tértünk haza.

IX. Kagylókürt Mandala Kör Debrecen – Dinamika és stabilitás

A debreceni Kagylókürt Mandala Kör májusi alkalmán egy újabb ellentétpár került górcső alá, dinamika és stabilitás – összhangban a legutóbb tárgyaltakkal. 

Újból lehetőségünk volt a felvetést minden szinten körüljárni: egészen a jin és a jang, vagy éppen a cél és a fejlődés elméleti kérdéseitől a vándorlás és a letelepedettség vagy a karrier és hivatás gyakorlati problémáinak megoldásáig.

Házigazdák: Szendrei László történész, rovatvezető és Kovács Gergely Pál, szerző.