I. Odissi táncműhely Ludastón

Hosszú évek várakozása és felkészülése után első ízben sikerült Ludastón indiai tánctábort szerveznünk. A szinte teljesen elkészült Holdmajor nagytermében, a kunsági ligeterdő közepén folytak a táncórák július 24. és 28. között.

Előzmények

Mladonyiczky Edit Aditi táncpedagógus és táncművész alapítványunk önkéntese 2003-ban látogatott el először Indiába, hogy autentikus környezetben és mestertől sajátítsa el az odissi tánc művészetét. Első útjára alapítványunk akkori kuratóriumi vezetősége is biztatta, hiszen küldetésünk az indiai kultúra kincseit hiteles módon és közérthetően közvetíteni a magyar érdeklődő közönség számára.

Ettől kezdve a művésznő több ízben is tartott bemutatót rendezvényeinken, jógaházainkban néhány napos intenzív workshopokat szerveztünk számára. Többször lépett fel önálló programmal, illetve tanítványaival a ludastói Nyárünnepeken is.

A körülmények azonban korántsem voltak ideálisak. Az áramellátás bizonytalansága miatt, komoly erőfeszítést jelentett a zene biztosítása és a hangosítás. Az egyenetlen talajviszonyok megnehezítették a különböző mozdulatok balesetmentes bemutatását.

Egy nyári tánctábor lehetősége sokáig álom maradt, hiszen nem rendelkeztünk megfelelő padozatú, fedett térrel, amely esős idő esetén is alkalmas a gyakorlásra. 

2017-ben azonban a befejező szakaszához érkezett az elmúlt évek legnagyobb szabású projektje, a Holdmajor felépítése. Olyan épületet alakítottunk ki, amely egyszerre alkalmas előadások lebonyolításához, közösségi rendezvények megtartásához és közösségi térként is funkcionál. Adományokból és önkénteseink segítségével, pályázati támogatásokból olyan eszközöket sikerült beszerezni - mint például a mozgatható napelem és akkumulátor -, amelyek segítségével minden eddigi akadályt sikerült elhárítani.

I. ludastói odissi táncműhely

A táncműhely célja elsősorban az volt, hogy összehangolja azokat az embereket, akik közösen gondolkodnak egy olyan ősi tradícióval rendelkező táncstílusról melynek népszerűsítése, megismertetése másokkal, fontos számukra. A résztvevők a klasszikus indiai Odissi tánc rejtelmeivel ismerkedhettek meg kis csoportban, napi háromszori vegetáriánus étkezéssel fűszerezve. Aki még sosem próbálta, annak is lehetőséget biztosítottun e lelket szépítő tánc kipróbálására.

A nap hajnalban kezdődött napüdvözlettel és meditációval, majd ezt követően a reggeli után kezdő és haladó táncórák töltötték ki a délelőttöt. Mindez folytatódott az ebéd után egészen a vacsoráig.

Az utolsó napon a résztvevők megtanulhatták a speciális, tánchoz kötődő arcfestést, indiai ruhákat vehettek fel és eredeti ékszerekkel díszíthették fel magukat. A csendes kunsági tájat megtöltötte a bokacsengettyűk és a karperecek csilingelése.

A magas színvonalú oktatás, a kitűnő hangulat és a csodás környezet a garancia arra, hogy a gyakorlók jövőre is eljöjjenek Ludastóra és jó hírünket vigyék magukkal. Bízunk benne, hogy a következő évben nagyobb létszámban ott folytatjuk, ahol most abbahagytuk.

Jóga a természet ölelésében

A ludastói elvonulások nyári időszakát július 6. és 9. között egy jóga találkozó nyitotta. A program különlegessége, hogy a vezető jógaoktató egyben a mosonmagyaróvári Mandala kör egyik önkéntes szervezője is.

Bár a jóga elkötelezett rajongóinak évek óta biztosítunk helyszínt Ludastón, ez az első alkalom, hogy alapítványunk egyik önkéntese négy napos, intenzív jóga elvonulást szervezett a Naptanyára.

Kaltenecker Tímea magas szinten képzett jógaoktató, aki főiskolai képzés keretei között szerezte meg jóga oktatói diplomáját. Ezt a kiemelkedő tudást osztotta meg a résztvevőkkel.

Az együttlét során nemcsak a napi többszöri jóga ászana gyakorlásra került sor, hanem meghívott előadóktól hallhattak az érdeklődők a jógikus táplálkozásról, a jóga lelkiségéről, illetve a csakrák működéséről.

A légzőgyakorlatok, reggeli meditációk, esti közös éneklések mellett kemencés pizzasütés, közös körtánc és táltos dobolás tette teljessé a programot, amely így egy teljesebb életmódról adott keresztmetszetet. 

A mantra ereje - XI. Ludastói Nyárünnep

Napsütéses vasárnap délutánon, június 18-án, immár 11. alkalommal rendeztük meg alapítványunk legnagyobb szabású rendezvényét, a Ludastói Nyárünnepet. A hagyományosnak mondható lelki akadálypályát bejárva a résztvevők a mantrákkal ismerkedhettek meg. Egy-egy lelki töltőállomáson különböző játékos feladatokon, szórakoztató előadáson keresztül tudhattak meg egyre többet a meditációról és az "Óm namó bhagavaté vászudévája" indiai mantráról.

A rendezvény délután egy órakor kezdődött Rácz Géza, a Gangesz Alapítvány alapítójának üdvözlő szavaival. Az évek alatt kialakult forgatókönyv szerint a köszöntőt követően lélekhangoló ének segített ráhangolódni a vendégeknek a Nyárünnep éppen aktuális témájára. Ezen a nyáron a mantrára, a mantra meditációra és azon belül egy speciális védő formulára, az "óm namó bhagavaté vászudévája" mantrára. Az amatőr együttest alapítványunk önkéntesei alkották. Első alkalommal június 11-én, a mosonmagyaróvári Jóganapon léptek fel. Ezúttal indiai mantrákat, valamint magyar nyelvű fohászokat énekeltek.

Idén kilenc lelki töltőállomás várta a vállalkozó kedvű érdeklődőket. A már jól ismert állomásokon - Merengő, Templomi áldás, Jóga, Mandala festés - túl olyan érdekes próbatétellel is szembenézhettek a jelenlévők, mint a ló szelídítés. A Mesebirodalomban pedig egy indiai hercegnek, Dhruva mahárádzsnak a történetébe lehetett bekapcsolódni. Ennek az állomásnak különleges szépségét az adta, hogy gyermekek segédkeztek benne.

Természetesen idén is elmaradhatatlan részét képezte az ünnepnek a kirakodóvásár, ahol nemcsak alapítványunk kiadványait és a ludastói biokert finomságait lehetett megvásárolni, de önkénteseink kézműves termékeit is a "Harenyica" sajttól kezdve, a nádsípon keresztül, egészen a míves csokoládé különlegességekig.

Ezúttal is kemencében sült langalló, házi készítésű édességek csábították a látogatókat. Vacsorára pedig gazdag, hagyományos módon készült, indiai ízvilágú lakomát fogyaszthattak el.

A vacsora kis pihenő az egész délutánt kitöltő lelki akadálypálya után. A Naptanya udvara ilyenkor vidám zsongással telik meg, ahogy mindenki elmeséli az élményeit, megosztja a felismeréseit a többiekkel.

Ahogy lassan besötétedett énekszó és indiai dob hangja invitálta és vezette a vendégeket egészen a tűzoltárig, ahol a töltőállomásokon gyűjtött gabonaszemeket, füstölőszereket és virágszirmokat lehetett az áldozati tűzre vetni.

A résztvevők a nap során azonban nem csak a tűzáldozat rítusához gyűjtöttek kellékeket, hanem különleges kincseket, drágaköveket is megszerezhettek - hegyi kristályt, rózsa kvarcot és ametisztet -, amelyek lelki értékeinket szimbolizálták.

A megjelent 70-80 ember és a programon dolgozó önkénteseink újra egy tartalmas, gazdag élményekkel teli Nyárünnepet tudhatnak maguk mögött. Maradéktalanul sikerült megvalósítani célunkat, hiszen ismét az indiai tradíció maradandó értékeit tudtuk bemutatni gyakorlati, élményszerű és a mai ember számára is befogadható módon. Mindezt egy olyan környezetben, amely a kunsági tanyavilág gyöngyszeme. Örömmel látjuk, hogy a Nyárünnep egyre inkább egy olyan programmá válik, amelyen egyre több környékbeli lakos is részt vesz. Minden évben azt tapasztaljuk, hogy a résztvevők elhozzák barátaikat, családtagjaikat is, hogy velük is megosszák azokat az élményeket, amelyekben nekik volt részük.

A Nyárünnep így nem csak az alapítványunk önkéntesei számára jó alkalom az együttműködés gyakorlására, hanem helyi szinten is közösségépítő, hagyományteremtő funkciót tölt be.

Tavaszi tűzáldozat Ludastón

Kikelet – azaz március – havának 19. napján napfordító tűzáldozatot tartottunk Ludastón. A tavaszi szertartás a napéjegyenlőséghez kötődik és egyben az új élet, az újjászületés ünnepe is.

A ceremónia az évek óta kialakított hagyományok szerint zajlott. A lassan érkező vendégek a Ludastói Iskola előtt gyülekeztek, majd 10 órakor a Naptanyánál kialakított tűzoltárhoz sétáltak át közösen.

A tavalyi évben a résztvevők nagy számára való tekintettel meg kellett nagyobbítani a tűzoltárt. Ezzel egy időben a földsáncokat is megemelték, amelyeket várhatóan ősszel már zöld fű fog borítani. A közel embernyi magas földhalmok mellé pedig facsemetéket is ültettünk. Idővel a felnövő fák árnyat és védelmet adnak majd a résztvevőknek.

A szertartást Tenkei Imre Ísvara vezette, alapítványunk Kecskemét környéki tagjainak és önkénteseinek támogatásával. A személyes jólét és az ország üdvének előrehaladása mellett a „védelemnek” és az „oltalomnak” ajánlottuk a közös áldozatunkat.

Bár ezúttal viszonylag kevés érdeklődő érkezett – közel 40-en vettük körül a tüzet – jó volt látni, hogy valóban sikerült hagyományt teremtenünk és az ország minden pontjáról idesereglett vendégek már pontosan tudták a szertartás menetét, sőt gyümölcsöt és gabonát is hoztak az áldozathoz.

Végső felajánlásként hosszú percekig lehetett hallani a személyes kívánságokat, fogadalmakat és számos írásba foglalt fohász is elégett a tűzben.

A szertartást egyszerű ebéd követte, amelyet a résztvevők által hozott finomságok tettek gazdaggá. A szokásokhoz híven mindenki egy apró fiolával távozott, amelybe a szent tűz hamuját töltöttük.

Kozármislenyi indiai nap

A március 4-én megrendezett kozármislenyi családi nap alkalmával több oldalról, több korosztály számára volt alkalmunk megmutatni az indiai kultúra szépségeit. 

Bozsó Ágnes Indiában készült fotói díszítették a teret, amely különleges vizuális élményt nyújtott a vendégeknek.

Hangszerbemutatót és indiai élménybeszámolót tartott Váray László, amelyet saját fotóinak kivetítésével tett még élvezhetőbbé. 

Ezen felül terménymandalát készítettünk és mandalás színezőket is felvonultattunk, amelyet a gyerekek nagyon élveztek. 

A jógaórákon az érdeklődők betekintést nyerhettek a jóga tudományába.

 A családi nap végén szinte mindenki hennával a kezén távozott, így hazavittek egy kis emléket a napról. 

Az adományasztalon különböző az indiai kultúrával kapcsolatos irodalmat, olajokat, füstölőket találták a jelenlévők. 

A nap zárásaként indiai ebéd zárta az élmények hosszú sorát.

Elégedettség (Szantósa) - Mandala kör Budapesten

A SZANTÓSA jelentése - elelégedettség, benső nyugalom, vidámság, derűs állapot, elfogadás, kiegyensúlyozottság. Olyan belülről és mélyről fakadó öröm, amely meghatározza a viselkedésünket.

A megelégedettség az igazsággal is szoros kapcsolatban áll, hiszen elfogadja azt, ami van. Mivel teljes ellentéte a fogyasztói társadalom mentalitásának – amelyet a szükséglet és a vágyak kielégítése mozgat – jelen van benne a lemondás is.

Beszélgettünk róla, hogy mit jelent az elégedettség a saját életünkben, de legfőképpen az indiai példát próbáltuk megérteni - sokkal kisebb anyagi jólét, kevesebb tárgy, mégis elégedett, boldog emberek sokasága. Egy kultúra, ahol az emberek szemében ott ragyog a fény ...(Bármilyen hihetetlenül hangzik is!)

Szó esett a filozófiai alapokról is: az indiai felfogás szerint az emberi életnek négy kb. 25 évig tartó szakasza van - más és más feladatokkal. (tanulóévek, házas évek, a visszavonulás és a lemondás évei) Fontos tudni, hogy 4+1 emberi életcélt különböztetnek meg: dharma (erkölcs, hivatás, vallás); artha (értékteremtés, anyagi gyarapodás); káma (érzelmi élet, szerelem, család); móksa (felszabadulás, megvilágosodás); bhakti (szeretet, tiszta lelki isteni szeretetérzés). Ennek megértése segíthet saját céljaink helyes értékelésében, megválasztásában.(Kár, hogy nem tanítják az iskolában...)

Legközelebb április 14-én találkozunk. Rácz Géza, szerzetesi nevén Szvámí Bhakti Kamala Tírtha lesz a vendégünk.)

IX. Mandala kör – Kecskemét

A karmáról szóló szemináriumsorozat középső állomásához érkezett a Mandala kör február 22-én. A téma olyan hatalmas és szerteágazó, hogy bőven akadt miről beszélgetni.

A Kagylókürt folyóirat 37. számának vezérfonala a karma volt, így a szervezők bőven válogathattak a cikkek között. A februári téma inspirálója Rácz Géza főszerkesztő úr Szabad akarat vagy predesztináció cikke volt.

A cikk tematikáját követve épült fel a találkozó, amelybe interaktív módon minden résztvevő bekapcsolódott. Viták alakultak ki, olykor a beszélgetés több ágra szakad, mikor a résztvevők a hindu tradíció két fő filozófiai irányzatát – a dvaita és az advaita – hasonlították össze.

A szabad akarat kérdése mindenképpen megosztó téma, de nem idegen a magyar kultúrától sem. A kört megelőzően a facebook csoportokban kis játékra invitáltuk az érdeklődőket. Olyan szólásokat, közmondásokat kerestünk, amelyek a cselekedetekhez, a következményekhez és az isteni sorsszerűséghez kötődnek. Nagy meglepetésünkre igen sokan bekapcsolódtak és a vártnál is több ilyen szólást sikerült összegyűjteni.

Az oldott hangulatú estén összesen nyolcan vettünk részt. Örömmel látjuk, hogy lassan, de biztosan emelkedik a létszám. Szeretnénk egy stabil közösséget létrehozni, hogy külső előadókat is bátran meghívhassunk körünkbe.

A márciusi találkozón a cselekvés művészetével, a nem-cselekvő cselekvéssel, a karma-jógával fogjuk lezárni a témát. Elképzeléseink szerint a kecskeméti kör profiljának megfelelően ezúttal forráselemzésként a Bhagavad-gítá vonatkozó fejezeteit értelmeznénk közösen. A Gangesz Alapítvány egyik fő célkitűzése az indiai kultúra hiteles tolmácsolása, megismertetése. Úgy érezzük, hogy a kecskeméti Mandala kör nagyban hozzájárul ennek a célnak a megvalósításához.