Ebben a hónapban április 25-én, a megszokott időben, 17 órai kezdettel rendeztük meg a következő integrált dob és mantra meditációt. Az eddig kialakult kis közösségünk mellett most új vendéget is köszönthettünk.
A dobmeditációnak hagyománya van már a pécsi Jógaházban. Nehéz is újabb beszámolót írni az eseményről. Ezúttal is az eddig megszokott tematikát követtük.
Első lépésként Tenkei Imre – a program vezetője – felállított a terem közepére egy „tűzoltárt”, amely körül szimbolikusan helyet kapott az összes elem. Így egy apró pohárban víz, a füstölők jelképezték a földet (a föld elemhez tartozik az illat), a meggyújtott mécsesek a tűzet és a dob rezgése adta hozzá a levegő elem jelenlétét, az elzengett dalok és mantrák (a hang) az étert.
A másfél órás foglalkozás célja, visszaállítani a szervezet fizikai és pszichés egyensúlyát. Az utóbbi két alkalommal a résztvevők már nyitottabban osztották meg az élményeiket, tapasztalataikat egymás között a meditációs blokkokat követő rövid pihenők során. Érdekes volt hallgatni a beszámolókat. Míg az egyik ember számára ellazító és felemelő érzés volt átadni magát a dob rezgésének, addig a másik szinte ütésnek érezte magában a dobolást és legszívesebben kiszaladt volna.
Egyedülálló Magyarországon ez a próbálkozás, amely során a keleti mantra meditációt és az ősmagyar táltos hagyományokat gyógyításra, a stressz oldására és a lélek felemelésére ilyen módon alkalmazzák. Minden egyes találkozó, a résztvevők aktív közreműködésével egy tanulási folyamat része. Lépésről lépésre egy új rendszer épül fel, amely közel hozza a távol-keleti, ősi gyakorlatokat a ma magyar emberéhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése