III. Kagylókürt Mandala Kör – Beszélgetés a Kagylókürt 63. számáról

Ez év április 26-án, Debrecenben, a Carpe Diem Teaházban ismét összeült a Kagylókürt folyóirathoz kapcsolódó és a Mandala Kör hagyományait folytató Kagylókürt Kör. Az immár rendszeres találkozóknak otthont adó szellemi műhely Szendrei László történész-rovatvezető és Kovács Gergely Pál házigazda vezetésével régi és új olvasókat invitál eszmecserére. A havonkénti találkozások (e legutóbbitól kezdődően minden hónap utolsó vasárnapján) jó alkalmat teremtenek arra, hogy a folyóirat cikkeiből szemezgessünk, s a kiválasztott cikkek témáit mélységeiben is megvizsgáljuk, megtárgyaljuk.

Ezúttal egy különleges megtiszteltetés érte a Kagylókürt Kört, ugyanis Rácz Gézát, a Kagylókürt főszerkesztőjét is vendégül láthattuk, aki közvetlenül a nyomdából hozta magával a folyóirat legfrissebb, lila borítós LXIII. számát. Főszerkesztői bevezetőjének címe „Nézőpontváltás”, amely egyben a szám cikkeit összefogó alaptéma is, s a szóló ismeretek különböző szemszögek szerinti látásmódjának lehetőségére hívja föl a figyelmet.

A főszerkesztő urat a lapszám vezércikkéről kérdeztük, melyben az árnyék fenomenológiájáról olvashatunk. Majd beszéltünk Ubornyák Katalin képzőművész „Szimbolikus épületek” című rovatában tárgyalt Hagia Szophia bazilikáról, mely az ókori kereszténység legnagyobb és leghíresebb temploma volt. Szendrei Lászlót tanulmányáról kérdeztük, melyet a francia forradalom értelmezési szintjeiről írt. Szóba került Kozma Dániel „A dervis ruhája” című, mélyen átgondolt írása az iszlám szúfi hagyományról.

Végezetül az „Orientáció” rovatban keresgéltünk, ahol többek között az ősi indiai eposz, a Mahábhárata egyik epizódjának idézetét is megtaláljuk. Az idézet fókuszában az élet mibenlétére vonatkozó száz furfangos kérdés áll. A válaszokat a szerkesztők fejjel lefelé szedték, így adja magát a „találós kérdés” jelleg. Rövid „szerepjátékunkban” a főszerkesztő úr volt a kérdező, vagyis az eredeti történet szerinti Tó Szelleme, a többi résztvevő pedig Judisthira bőrébe bújva kereste a megfejtéseket, több-kevesebb sikerrel.

Az öt órásra nyúlt író-olvasó találkozót egy közös mantrazengés zárta, mely szellemi mandalánk egységét erősítette. Következő alkalommal május végén találkozunk, és reméljük, sikerül meghívnunk a folyóirat valamelyik szerzőjét is körünkbe.