A Bhagad-gítá következő témájával folytatódott a kecskeméti Mandala-kör május 25-én a már jól ismert helyszínen a Valentino Kávéházban. Az életet alkotó és mozgásban tartó tényezők közül most az élőlényről – szanszkrt megnevezése szerint –, a dzsíváról beszélgettünk.
A május végi találkozónk azért is sikerült nagyon jól, mert a közeleg a nyári üdülőszezon ellenére új érdeklődőkkel is gazdagodott, a már jól összeszokott „mandala-társaság”. Kamerára kívánkozó jelenetnek voltunk szemtanúi, mikor az egyik Kagylókürt újság és olvasója egymásra találtak.
A lelket az egyik csodálatosnak látja, a másik olyannak írja le, a harmadik azt hallja róla, hogy csodálatra méltó, míg mások egyáltalán nem értik még azután sem, hogy hallottak róla. Bhagavad-gítá 2.29.A téma érdekessége ezúttal a felfogásbeli különbségben rejlett. A nyugati és a keleti látásmód sok ponton különbözik egymástól. A beszélgetést ezért egy körkérdéssel kezdtük, ahol mindenki elmondhatta, hogy mit is ért a „lélek” szó alatt.
Hamarosan izgalmas vita alakult ki a lélek eredetéről, földi helyzetéről és hivatásáról. A témában járatos és érdeklődő közönség a két legjobban elterjedt indiai filozófia szemlélet megközelítéseit osztotta meg egymással.
Így az advaita (nem-kettős), monista felfogás és a dvaita (kettős), dualista filozófiai rendszerek, a témáról vallott nézetei is ismertté váltak a résztvevők előtt.
A találkozó ezúttal is oldott, baráti hangulatban telt élénk, felszabadult beszélgetés mellett. Gyakran azon kaptuk magunkat, hogy hangosan vitázunk a lélek természetéről, miközben a kávéházba betérő vendégek csodálkozva néznek ránk.
A Bhagavat-gítá következő nagy témájával folytatjuk június 29-én.
