2017. február 22., szerda

IX. Mandala kör – Kecskemét

A karmáról szóló szemináriumsorozat középső állomásához érkezett a Mandala kör február 22-én. A téma olyan hatalmas és szerteágazó, hogy bőven akadt miről beszélgetni.
A Kagylókürt folyóirat 37. számának vezérfonala a karma volt, így a szervezők bőven válogathattak a cikkek között. A februári téma inspirálója Rácz Géza főszerkesztő úr Szabad akarat vagy predesztináció cikke volt.



A cikk tematikáját követve épült fel a találkozó, amelybe interaktív módon minden résztvevő bekapcsolódott. Viták alakultak ki, olykor a beszélgetés több ágra szakad, mikor a résztvevők a hindu tradíció két fő filozófiai irányzatát – a dvaita és az advaita – hasonlították össze.

A szabad akarat kérdése mindenképpen megosztó téma, de nem idegen a magyar kultúrától sem. A kört megelőzően a facebook csoportokban kis játékra invitáltuk az érdeklődőket. Olyan szólásokat, közmondásokat kerestünk, amelyek a cselekedetekhez, a következményekhez és az isteni sorsszerűséghez kötődnek. Nagy meglepetésünkre igen sokan bekapcsolódtak és a vártnál is több ilyen szólást sikerült összegyűjteni.



Az oldott hangulatú estén összesen nyolcan vettünk részt. Örömmel látjuk, hogy lassan, de biztosan emelkedik a létszám. Szeretnénk egy stabil közösséget létrehozni, hogy külső előadókat is bátran meghívhassunk körünkbe.



A márciusi találkozón a cselekvés művészetével, a nem-cselekvő cselekvéssel, a karma-jógával fogjuk lezárni a témát. Elképzeléseink szerint a kecskeméti kör profiljának megfelelően ezúttal forráselemzésként a Bhagavad-gítá vonatkozó fejezeteit értelmeznénk közösen. A Gangesz Alapítvány egyik fő célkitűzése az indiai kultúra hiteles tolmácsolása, megismertetése. Úgy érezzük, hogy a kecskeméti Mandala kör nagyban hozzájárul ennek a célnak a megvalósításához.

2017. február 20., hétfő

IX. mosonmagyaróvári Mandala - Betegség, öregség, halál

Az élet igazán fontos kérdéseiről folyt a beszélgetés február 20-án a Mandala körön, amely tökéletesen illeszkedik a félév tematikájába és jó kiegészíti az előző találkozó témáját.

Meghívott vendégünk ezúttal Váray László zenepedagógus és előadóművész, a Kagylókürt rendszeres, rovatvezető cikkírója volt. Külföldi utazásáról visszatérve első útja Mosonmagyaróvárra, a Mandala körbe vezetett, mégis rendkívül felkészülten, a témában igen jártasan nyitotta meg és vezette le a beszélgetést. Egyik fontos hivatkozási pontja Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztőjének Halál című budapesti előadása volt.
A felvétel itt megtekinthető.

Míg az előző hónapban a születés témája kapcsán a hölgyek voltak túlsúlyban, addig most a férfiak kerültek többségbe, így egy nagyon érdekes hangulatvilágú, szinte „férfi klub” jellegű, nagyon őszinte és komoly beszélgetés bontakozott ki a betegségről, az öregségről és a halálról.


Váray úr témavezetőként gyakran intézett körkérdéseket a résztvevőkhöz, így mindenkinek módjában állt a saját gondolatait, érzéseit és tapasztalatait megosztani a többiekkel.

A következő mosonmagyaróvári Mandala körre március 20-án kerül sor. Meghívott vendégünk Paulics Péter, a zalaegerszegi Mandala kör fő szervezője lesz, aki a tradicionális családmodellel kapcsolatos gondolatait osztja meg az érdeklődőkkel.

2017. február 18., szombat

Mandala kör Zalaegerszegen

A téma nem változott a múlt hónapihoz képest. A február 18-i találkozón a résztvevők még interaktívabb módon járhatták körbe, élhették meg és kereshették a választ az „Egyedül vagy közösségben?” nagy kérdésére.

Kiemelkedően jó hangulatban telt az este, bár ezúttal a közös zenélés és éneklés hiányzott. A csoport kívánságára talán hamarosan erre is lesz megoldás.
A résztvevők az első percben egyet értettek abban, hogy kell a közösség, és most éppen mi is azok vagyunk.

A műhelymunka két csoportban kezdődött. A társaság egyik fel az aktív, cselekvő megnyilvánulást választotta, míg a másik a passzív, elmélkedő, morfondírozó attitűdöt jelenítette meg. Arról beszélgettünk, hogy ha kell a közösség, akkor miért és hogyan, illetve milyen keretek között. Az általános vélemény az volt, hogy mindenképpen kell hagyni az egyéni kibontakozás lehetőségét, hogy mindenki a saját ritmusában építhesse fel a saját személyiségét. Ezzel nem mindenki értett egyet.

A másik érdekes felismerés az volt, hogy csak egy pontosan meghatározott középpont köré tud tartó csoportosulás létrejönni. Mindenki egyhangúan egyetértett abban, hogy csak Isten lehet ez a középpont.


Az est végén megbeszéltük az élményeinket és összesöpörtük a gyönyörű mandalát, ami igazán különlegesre sikerült, mert mindenki egyénileg készített egyet-egyet, majd egy közös, nagy mandalává kötöttük össze.


Kiváló este volt, alig-alig lehetett kitoloncolni a beszélgető párokat az épületből…

Márciusban már új témával folytatjuk: a gyermekekről és a gyermeknevelésről lesz szó. Így maradunk a tradicionális értékeknél és azok aktuális megélésénél, mai létjogosultságánál.

2017. február 17., péntek

V. győri Mandala kör – Nem ártás

Február 17-én szinte teljesen új résztvevőkkel zajlott az idei év második Mandala kör találkozója. A téma ezúttal a Nem ártás, a jóga erkölcsi alapelveinek egyik alapja volt.


Meghívott vendégünk Kenderesi Ilona, jógaoktató, a Kagylókürt folyóirat Nyolc fok rovatának írója bár előadással készült, erre azonban nem került sor a spontán kialakuló beszélgetés során.

Legnagyobb meglepetésünkre váratlanul betoppant Földes Zoltán és felesége Cili, akik a legelső, pázmándfalui Mandala kör megalapítói közé tartoznak. Pedagógus pályafutásukból fakadóan a beszélgetés hamarosan a gyermeknevelés felé terelődött. Az este pedig hamarosan a legkorábbi Mandala körök hangulatát idézte.



A komoly és nagyon kulturált vitát újra egy felejthetetlen baráti vacsorával zárhattuk le hála a szervezők figyelmességének.

2017. február 10., péntek

X. Mandala kör Budapesten - Tisztaság

A 2017-es év második budapesti Mandala Körén február 10-én, a nyolcfokú jóga második lépcsőjére léptünk. Új témát és új előadót köszönthettünk körünkben. A nijama elvek első tagjáról, a Tisztaság - saucsa  - témaköréről beszélgettünk Dérné Faust Imolával, jógikus nevén: Amalával. A kör szervezői számára nem volt kérdés, hogy őt kérjék fel az eszmecsere irányítására, mivel nevének jelentése makulátlan, avagy kötöttségektől mentes tisztaság. A jama elvekkel szemben, a nijamák a belső önfegyelem, a befelé figyelés minőségével foglalkoznak.


Természetesen a tisztaság kérdéskörét a külső higiénia felől is megközelítettük, ami egyrészt értelmezhető egy kemikáliákkal teli „mű” tisztaságként, másfelől azonban beszéltünk egy fontosabb aspektusról is, a rituális tisztálkodás és – egy finomabb minőségről – a tiszta táplálkozás fogalmáról. Ha testünkre lelkünk templomaként tekintünk, akkor jobban átgondoljuk, hogy milyen táplálékot veszünk magunkhoz. Felmerült a kérdés: milyen a tiszta étel? Mitől lesz táplálék az étel? A válasz igen egyszerű és a magyar hagyományban is igen mélyen gyökerezik: kérjünk áldást, ajánljuk fel az étket és ne habzsoljunk.

A tisztaság legbensőségesebb mivolta a gondolati makulátlanságban nyilvánul meg. Elménkre és elménk folyamataira nagy hatással van környezetünk, a szellemi táplálék, amit magunkba szívunk és az is, hogy kivel vesszük körbe magunkat, kivel társulunk. Ez egy tisztulási folyamat, nem lesz senki azonnal makulátlan, mivel az elme az anyaghoz tartozik, ezért természetéből fakadóan önmagában nem lehet tiszta, vágyakat szül. A hit segítségével, az előrébb járó emberekkel való társulással és a szent szövegek olvasásával moshatjuk tisztára magunkat. 



De lehet-e vágyak nélkül élni? Mi a törekvésünk célja és mire irányul szándékunk tisztasága? Ezen kérdések elgondolkodtattak minket, bensőnket érintette.

A Kör végén minden résztvevő kapott egy-egy idézetet.

„- A sors megváltoztatgató – magyarázta Anga – olyan az, mint a pergamen. Hiába írtak rá, éles késsel kivakarhatod, s fölébe írhatod a magad üzenetét. Az életed pergamenjén az akarat, a tudás és a tisztaság, meg az áldás az éles kés. Ezzel kivakarhatod a legszörnyűbb pecsétet is életed menetéből, hogy újraírd a történetét.” (Rácz Géza – Élettengely)

2017. február 3., péntek

Mandala kör Miskolcon

Elindult a Mandala kör Miskolcon is. Kis késéssel az első találkozóra 2017. február 3-án került sor „Jóga – a hétköznapoktól az eszményekig” címmel.

Bár az előző évben nagyrészt spontán szerveződtek a miskolci körök, most féléves terv szerint kerülnek majd szervezésre a találkozók. Egységesültek az időpontok, így az érdeklődők is jobban tudnak tervezni.

Az idei év célkitűzése az ismeretek alapozása és elmélyítése. Első alkalommal megvitattuk, mit is jelent a jóga. Átvettük a jóga folyamat különböző ágait – astánga-jóga, gjána-jóga, karma-jóga és bhakti-jóga – Patanydzsali Jóga-szútrái alapján.
Felmerült a kérdés, egyáltalán kik törekednek ma a jógára, milyen feltételei vannak, ki felel meg ezeknek a feltételeknek?

Ehhez kapcsolódóan a Bhagavad-gítának, India legismertebb szent könyvének 8. fejezetének 2-8. és 10-18. verseit forrásfeldolgozásként dolgoztuk fel.

Bár a kezdő alkalommal összesen csak hatan voltunk jelen, ezért egy nagyon bensőséges beszélgetés alakulhatott ki. Nagy örömmel üdvözöltük a régi Mandala kör tagokat. Úgy látjuk, hogy a pécsihez hasonló szilárd mag alakult ki, amelyre nyugodtan lehet alapozni a további programok során.

Újdonság, hogy most először kértük meg a résztvevőket, hogy segítsenek ők is a témánk kiválasztásában. A legközelebbi alkalommal a szeretetről fogunk beszélgetni.