2016. június 29., szerda

VI. Mandala kör – Kecskemét

A korábbi kecskeméti Mandala körökhöz hasonlóan ezúttal is a már megkezdett témát folytattuk. Bár a nyárra szünetet terveztünk, de a korábbi résztvevők kezdeményezésére június 29-én, a hónap utolsó szerdáján újra összegyűltünk a Valentinóban, hogy az élőlényről beszélgessünk. Ezúttal azonban már szabad téren, a napernyők alatt.


A május végi találkozón elsősorban a lélek eredetéről és természetéről, hovatartozásáról beszélgettünk. Most egy olyan új felvetés kapott szerepet, amely a témában jobban elmerülők számára is új szempontokat adott.
 


Egy kérdést jártunk körül részletesebben: miben rejlik a lélek parányi függetlensége?
Természetesen most sem szűkölködtünk gondolatébresztő és igen provokatív felvetésekben. Talán az eddigi találkozóink során most fektettünk a legnagyobb hangsúlyt a Bhagavad-gítára. Így valóban egy forrásfeldolgozó, komoly ismeretterjesztő előadás kerekedett a júniusi Mandala-körből.
 

Az isteni akarat érvényesül az ember életében, amelybe nincs beleszólása, vagy szabadon dönthet a lélek, hogy Isten felé fordul, vagy éppenséggel megtagadja őt? Volt-e lehetősége Ardzsunának – aki a Bhagavad-gítában a lélek megszemélyesítője –, hogy ellentmondjon Krsnának – Istennek?
"Az élőlény akár boldog, akár boldogtalan, sohasem független. A Legfelsőbb akarata szerint úgy juthat akár a mennyekbe, akár a pokolba, ahogyan a szél sodorja el a felhőt.”
Szerteágazó, építő vita után mindössze egy konklúziót vontunk le. Értelmezésünk és érzéseink szerint a Bhagavad-gítában számunkra úgy tűnik, hogy Ardzsuna, mint élőlény – speciálisan, mint ember – jelenik meg. Így számára a szabad akarat nem értelmezhető, hiszen a korábbi Mandala körök során megtárgyalt anyagi természet (prakrti) kötőerői irányítják az életét valamint a karma a hatás és visszahatás törvénye, amely várhatóan a következő – szeptemberi – Mandala körnek lesz a témája.


Szándékunkban áll a számunkra újszerűen hangzó konklúziót megosztani a Kagylókürt folyóirat Orientáció rovatának egyik szakemberével, Andrássy Csongorral, aki bővebb felvilágosítással szolgálhat a témával kapcsolatban.

Két hónapos nyári szünet után találkozunk szeptember 28-án.

2016. június 18., szombat

Az elemek jegyében – X. Ludastói Nyárünnep

Alapítványunk ezúttal szokatlanul korán, június 18-án rendezte meg a Nyárünnepet, amely szervezetünk kiemelten fontos, évente megrendezésre kerülő, országos rendezvénye. Ezúttal a „benső felismerések” köré szerveztük a játékos programokat.

 

A Nyárünnep idén is igazából az előkészületekkel kezdődött, amely mindig emlékezetes élmény Alapítványunk önkéntesei számára. Egy olyan lehetőség ez, amikor az ország minden pontjáról érkeznek lelkes emberek, hogy közösen készítsük elő a ludastói Nap-tanyát a néhány napon belül érkező vendégeknek és az ünnep résztvevő önkénteseinek.
Ilyenkor a közös munka vidám összefogássá válik, amely mindig erősíti az összetartozás érzését, és emlékeztet minket arra, hogy mi is Alapítványunk egyik fő célja: közel hozni, megismertetni az ősi indiai kultúrát a magyar emberekkel.



Idén meglepően nagyszámú – több mint 15 fős – önkéntes csapat végezte az előkészületeket.
A regisztrációk alapján közel 100 vendéget vártunk. Sokan az ország távoli pontjairól érkeztek, akár több napra is, és lelkesen vettek részt apróbb előkészítő munkákban is.

 

 

A Nyárünnep idén is énekkel kezdődött. Egy fiatalokból álló, egészen új alapítású világzenei együttest kértünk meg, hogy zenéjükkel színesítsék programunkat. Krasznai Gíta és társai magas színvonalon képviselik az autentikus indiai zene inspiráló erejének és a nyugati zenei képzésnek a szintézisét. Bár elfoglaltságaik miatt nem tudtak teljes létszámmal megjelenni, mégis sikerült felejthetetlen élményt nyújtani az összegyűlt hallgatóknak.
 



A zenei ráhangolódást követően Alapítványunk képviseletében Rácz Géza úr köszöntötte a vendégeket. Ezt követően vette kezdetét a „lelki akadályverseny”, amely már három éve védjegye és fontos eleme a Nyárünnepeknek.
Kilenc állomáson várták önkénteseink a „vándorokat”, akik az este megrendezésre kerülő indiai tűzszertartáshoz gyűjtötték tarisznyájukba a gabonaféléket, füstölőszereket, virágokat és természetesen a felismeréseket.


 
A föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és öntudat, tehát a világ alkotóelemeinek szentelt „töltőállomásokat” erdőn-mezőn keresgélték a vendégek. A célunk az volt, hogy sikerüljön élő kapcsolatba lépni ezekkel az elemekkel.
A résztvevők jógáztak, szappanbuborékot fújtak, íjászkodtak, ízes vizeket kóstolhattak, terményekből mandalát készíthettek és megtapasztalhatták a tűz erejét.
Az utolsó állomás – egyfajta összegzésként – a Ludastói Iskolában kapott helyet. Itt mindenki összeírhatta vágyait, kívánságait, meghaladásra váró tulajdonságait.




A nap fénypontja most is a különleges, magyar és indiai elemeket harmonikusan ötvöző tűzáldozat volt. Amely látványosan tetőzte be az egész napi élményt.
Jövőre ugyanitt!

2016. június 9., csütörtök

Találkozások – 87. Ünnepi Könyvhét – Budapest

Alapítványunk lelkes önkéntesek összefogásának köszönhetően immár évek óta résztvevője a magyar szellemi élet egyik legrangosabb eseményeként számon tartott Ünnepi Könyvhétnek.

Június 9-13. között a Vörösmarty téren a 17-es pavilon adott helyet a Napkelet Bölcseleti Iskola Kiadónak. Nagy sikere volt könyveinknek, különösen az erre az alkalomra újra kiadott Hanszakunda-upanisadnak és a Kagylókürtnek is. Idén testvérkiadónk, a Danvantara Kiadó jógafilozófiával és jógapszichológiával foglalkozó kiadványai is gazdagították a kínálatot.
 


 A mostoha időjárás, a nagy esők ellenére sokan látogattak el hozzánk. Ez a júniusi pár nap a találkozások jegyében zajlott: költőkkel, írókkal, szellemi iskolák vezetőivel, diákokkal és üzletemberekkel egyaránt szót váltottunk. Volt aki Komárnoból és volt, aki Maliból érkezett. Közkívánatra készítettünk Möbius-szalagot, de sokan örültek az ajándék könyvjelzőknek is.


Rácz Géza urat, a Kagylókürt főszerkesztőjét június 12-én vasárnap délután üdvözölhettük körünkben.  Az olvasók örömére nemcsak dedikálta írásait, fordításait  (Kagylókürt, Élettengely, Hanszakunda-upanisad, Védánta-szútra), hanem hosszasan el is beszélgetett a megjelentekkel. A könyvhét ideje alatt vendégünk volt a győri Széchenyi István Egyetem tanára, a Kagylókürt állandó szerzője, Váray László is.