Misztikus számok - XXVI. Mandala kör Pécsett

Újra elérkezett a hónap utolsó csütörtökre, amely ezúttal a hónap utolsó napjára esett. Április 30-án, délután 17:30-kor újra összeültünk, hogy „Magas szintű beszélgetést folytassunk, az élet mély kérdéseiről”. Ezúttal a számok kerültek a figyelem középpontjába.

Bár tartottunk tőle, hogy a felvetett téma matematikai és fizikai érintettsége miatt nem tarthat akkora érdeklődésre számot, mégis több vendég érkezett, mint előző alkalommal. 21-en gyűltünk össze, és úgy tűnik, a hely majdhogynem kicsinek is bizonyult.

Érdekes volt felfedezni, hogy a Kagylókürt folyóiratban milyen sokszor esett már szó a matematika és a filozófia kapcsolatáról, a misztikus arányszámokról, vagy egyáltalán a számnak az értelmezéséről. Újraéledő facebook oldalunkon a találkozót megelőző kampány során több cikk hivatkozását is megosztottuk, hogy közös beszélgetésre invitáljuk az olvasókat.

A Kagylókürt vonatkozó cikkei

Óind matematika és lelki dimenzió 1990/1. sz.

Matematika mint a bölcsek köve 25. sz.

Számszimbolika - A számok jelentéstartalma 32. sz.

Matematika és filozófia 32. sz.

Enneagram - A lélek kilenc arca 34.

A szférák zenéje és a matematika 35. sz.

Az aranymetszés története 45.

A számok bűvöletében 48. sz.

Az este vendége volt Rácz Géza úr, a Kagylókürt felelős szerkesztője, és sikerült vendégül látnunk a Kagylókürt egyik rovatvezetőjét, Andrássy Csongort, aki az óind kultúra számokhoz való viszonyáról beszélt.

Radnai Imre a Mandala kör egy fő munkatársa/önkéntese vállalta magára a moderátor szerepét és ügyes kérdésekkel sikerült aktív párbeszédet kialakítani a vendégek között. Olyan kérdésekre kerestük a válaszokat, mint pl. kinek mit jelent a szám? Mit értünk a számok világa alatt?
A kiindulópontot a „Matematika mint a bölcsek köve” című cikk szolgáltatta, ahol David Bohm, az egyik első elméleti fizikus gondolataival ismerkedhetünk meg, amelyek egy új tudományos paradigma kialakulásához vezettek. Ennek az új paradigmának fontos része, hogy lehetőséget ad a jelenségek metafizikai értelmezésére is.

Önkéntesünk, Hild Mária ismét idézetek gyűjtésével kedveskedett a résztvevőknek. Mindenki megkapta a kulcsot, hogyan számíthatja ki saját személyes számát – nagy lelkesedéssel vágtunk bele mindannyian. Majd– Márai Sándortól Hamvas Bélán át Goethéig - kosárnyi idézet közül választhattunk. Néhány kivételesen szépen megfogalmazott gondolat után hosszú percekig csendben ültünk, anélkül, hogy bárki szólni kívánt volna.

A találkozót ezúttal is egy közös, összekapaszkodó körrel zártuk le, erősítve az összetartozás, a közös szellemi útkeresés és nyitott, felelős gondolkodás érzését.

III. Kagylókürt Mandala Kör – Beszélgetés a Kagylókürt 63. számáról

Ez év április 26-án, Debrecenben, a Carpe Diem Teaházban ismét összeült a Kagylókürt folyóirathoz kapcsolódó és a Mandala Kör hagyományait folytató Kagylókürt Kör. Az immár rendszeres találkozóknak otthont adó szellemi műhely Szendrei László történész-rovatvezető és Kovács Gergely Pál házigazda vezetésével régi és új olvasókat invitál eszmecserére. A havonkénti találkozások (e legutóbbitól kezdődően minden hónap utolsó vasárnapján) jó alkalmat teremtenek arra, hogy a folyóirat cikkeiből szemezgessünk, s a kiválasztott cikkek témáit mélységeiben is megvizsgáljuk, megtárgyaljuk.

Ezúttal egy különleges megtiszteltetés érte a Kagylókürt Kört, ugyanis Rácz Gézát, a Kagylókürt főszerkesztőjét is vendégül láthattuk, aki közvetlenül a nyomdából hozta magával a folyóirat legfrissebb, lila borítós LXIII. számát. Főszerkesztői bevezetőjének címe „Nézőpontváltás”, amely egyben a szám cikkeit összefogó alaptéma is, s a szóló ismeretek különböző szemszögek szerinti látásmódjának lehetőségére hívja föl a figyelmet.

A főszerkesztő urat a lapszám vezércikkéről kérdeztük, melyben az árnyék fenomenológiájáról olvashatunk. Majd beszéltünk Ubornyák Katalin képzőművész „Szimbolikus épületek” című rovatában tárgyalt Hagia Szophia bazilikáról, mely az ókori kereszténység legnagyobb és leghíresebb temploma volt. Szendrei Lászlót tanulmányáról kérdeztük, melyet a francia forradalom értelmezési szintjeiről írt. Szóba került Kozma Dániel „A dervis ruhája” című, mélyen átgondolt írása az iszlám szúfi hagyományról.

Végezetül az „Orientáció” rovatban keresgéltünk, ahol többek között az ősi indiai eposz, a Mahábhárata egyik epizódjának idézetét is megtaláljuk. Az idézet fókuszában az élet mibenlétére vonatkozó száz furfangos kérdés áll. A válaszokat a szerkesztők fejjel lefelé szedték, így adja magát a „találós kérdés” jelleg. Rövid „szerepjátékunkban” a főszerkesztő úr volt a kérdező, vagyis az eredeti történet szerinti Tó Szelleme, a többi résztvevő pedig Judisthira bőrébe bújva kereste a megfejtéseket, több-kevesebb sikerrel.

Az öt órásra nyúlt író-olvasó találkozót egy közös mantrazengés zárta, mely szellemi mandalánk egységét erősítette. Következő alkalommal május végén találkozunk, és reméljük, sikerül meghívnunk a folyóirat valamelyik szerzőjét is körünkbe.

Napkelet Bölcseleti Iskola ­ Egymás és önmagunk jobb megértéséért

Vonzó természeti környezetben, Buda egyik „nyugodt szigetén” tartottuk a Napkelet
Bölcseleti Iskola e havi találkozóját. Április 25­én a Gellért­hegyen, a víztározónál,
a Filozófusok kertjében jöttünk össze. Több résztvevőnek már a helyszín
megtalálása, a megérkezés is érdekes belső tapasztalásokat hozott.

Ezeket a takarók és piknikkosarak felett ki­ ki el is mesélhette még a program
tényleges elkezdése előtt. Talán a varázslatos helyszín és a részvevők alacsonyabb
száma (12 fő) is hozzájárult ahhoz, hogy a délelőtt tíztől, délután két óráig tartó
összejövetel a szokásosnál is oldottabb, interaktívabb hangulatban zajlott.

Arcképcsarnok

Miután leterítettük takaróinkat, elrendeztük kellékeinket – a szó átvitt értelmében is
megérkeztünk – Ősz Szabó Éva vezetésével a füvesített, természet­közeli részről
átsétáltunk a kertben található szoborparkhoz. Ahol számos nagy tradíció
képviselőjével „találkoztunk”
Ábrahámmal, akit a judaizmus mellett a keresztény, iszlám és bahá’i vallás is
ősatyaként tisztel, és akit az Istennek magát alávető ember ősmintájaként
ismerhetünk.

Assisi Szent Ferenccel, a ferencesek, klarisszák rendjének alapítójával, akinek
szemléletében az Isten fénye ragyog át az egész teremtett világon és egységbe
foglal mindent.

Bodhidharmával, a katonai kasztba tartozó legendás indiai buddhista
szerzetessel, aki szerint az önző céllal véghezvitt jócselekedetek
haszontalanok a megvilágosodás eléréséhez.
Buddhával, a buddhizmus alapítójával, aki hazát, családját elhagyva,
aszketikus, elmélkedő életet élt, míg 7 év után felébredt, megvilágosodott.
Ehnatonnal, aki az ókori Egyiptomban a XVIII. dinasztia 10. fáraója volt.
Akinek történelmi megítélése nem egységes: valakik szerint karizmatikus
uralkodó, látnoki művészlélek, mások gyengeelméjűnek, epilepsziásnak,
túlzottan pénz és hataloméhesnek tartják. Tényleges koponyalelete bizonyítja,
hogy valóban megnyúlt fejtetője volt: a szoborparkban látható ábrázolás nem
csak művészi megoldás.

Gandhival, az erőszakmentesség tanítójával, akit önmegtartóztató életmódja
miatt a brahman és a mohamedán hinduk is megváltónak tekintenek:
Mahatmának (nagy léleknek) hívják. Dzsain vallású, mely a hindu és
buddhista vallásbölcselet eredményeit egyesíti.
Jézus Krisztussal, az emberiség megváltójával, az Isten fiával, aki példájával
és tanításával az erkölcsös élet alaptörvényévé a szeretetet teszi, az embert
Isten gyermekévé avatja.

Lao­ce­vel, kínai filozófussal. Nevének jelentése: öreg gyermek, öreg mester,
mely gyermeki egyszerűségére és nagyszerűségére utal. Mély spirituális tudás
birtokában volt, melyet az Út és az Erény könyvében is megcsodálhatunk.

Élmény, tudás

Ősz Szabó Éva átfogó gyűjtése mellett Miletics Katalin Janka szobrászművész
szakértő gondolatait is meghallgathattuk a szobrokat vizsgálva. Visszatérve a
természetközelibb területre, közös munkánkat egy úgynevezett kiáradás
gyakorlattal folytattuk Rácz Géza úr, a Kagylókürt főszerkesztőjének vezetésével. A
Bhagavad­Gítából mindenki kimásolta a saját születési dátumának megfelelő
(fejezet = hónap, vers = nap) strófát. A gyakorlatunk elején ezen tudott mindenki
egyénileg meditálni, majd sorban megismerhette a többiek „üzenetét” is. Tettük
egy megkapó, meditatív szertartás keretében.

Zárásként nagy meglepetésben lehetett részünk, hiszen megtekinthettük a
Kagylókürt frissen megjelent, legújabb számát. Élményeinket egy közös étkezés
során osztottuk meg egymással.

Gyógyító dob és mantra meditáció Pécsett

Ebben a hónapban április 25-én, a megszokott időben, 17 órai kezdettel rendeztük meg a következő integrált dob és mantra meditációt. Az eddig kialakult kis közösségünk mellett most új vendéget is köszönthettünk.

A dobmeditációnak hagyománya van már a pécsi Jógaházban. Nehéz is újabb beszámolót írni az eseményről. Ezúttal is az eddig megszokott tematikát követtük.

Első lépésként Tenkei Imre – a program vezetője – felállított a terem közepére egy „tűzoltárt”, amely körül szimbolikusan helyet kapott az összes elem. Így egy apró pohárban víz, a füstölők jelképezték a földet (a föld elemhez tartozik az illat), a meggyújtott mécsesek a tűzet és a dob rezgése adta hozzá a levegő elem jelenlétét, az elzengett dalok és mantrák (a hang) az étert.

A másfél órás foglalkozás célja, visszaállítani a szervezet fizikai és pszichés egyensúlyát. Az utóbbi két alkalommal a résztvevők már nyitottabban osztották meg az élményeiket, tapasztalataikat egymás között a meditációs blokkokat követő rövid pihenők során. Érdekes volt hallgatni a beszámolókat. Míg az egyik ember számára ellazító és felemelő érzés volt átadni magát a dob rezgésének, addig a másik szinte ütésnek érezte magában a dobolást és legszívesebben kiszaladt volna.

Egyedülálló Magyarországon ez a próbálkozás, amely során a keleti mantra meditációt és az ősmagyar táltos hagyományokat gyógyításra, a stressz oldására és a lélek felemelésére ilyen módon alkalmazzák. Minden egyes találkozó, a résztvevők aktív közreműködésével egy tanulási folyamat része. Lépésről lépésre egy új rendszer épül fel, amely közel hozza a távol-keleti, ősi gyakorlatokat a ma magyar emberéhez.

Dobmeditáció és Jóga Hétvége

A Magyar Jóga Társaság április 24-26-án Pécsett tartotta kötetlen, de szakmai programokat is tartalmazó 3 napos összejövetelét. Alapítványunk képviseletében a pécsi Napkelet Jógaház dobmeditációval színesítette a programpalettát.

Szombat este az Apáca utcai jóga teremben gyülekeztek az érdeklődők, ahol ezalatt Tenkei 
Imre készítette elő a meditációs kellékeket a maga csöndes, minden hivalkodástól mentes módján. Ez a csöndesség Ludastó tanyavilágából érkezett s a nyüzsgő embereken hamarosan szétáradt ez a nyugalom.

Tenkei Imre, a meditáció vezetőjeként ismertette a dob szerepét a magyar táltos, illetve sámán hagyományban. Elmondta, hogyan segít a dobolás a révülésben, azaz a meditációban. 

Rávilágított az indiai védikus és magyar szertartások, rítusok közös szálaira, azok hasonlóságára.

A meditáció sikerét felajánlással támogattuk: mécsesek és füstölők meggyújtásával. Dalolva hangolódtunk a fő témára, az ÓM mantra együttes zengésére, miközben a Nap-dobdobbanása különös érzeteket, élményeket keltett bennünk. Mindenkinek mást-mást adott – derült ki, amikor megosztottuk a benyomásainkat, de abban valamennyien egyetértettünk, hogy rendkívüli élményben volt része a jelenlévőknek, jógaoktatóknak és laikusoknak egyaránt.

Kirándulás a Papod kilátóhoz

A győri Jógaház szervezésében egy újabb kiránduláson vehettek részt a mozogni vágyó érdeklődők. Az „ép testben ép lélek” szellemében április 18-án indult útnak a tavalyi évben már összekovácsolódott lelkes csapat.

Egyre népszerűbbek a Jógaház kirándulásai, hiszen ezen a szép tavaszi délelőttön 21 kirándulni vágyó gyülekezett a találkozási ponton. A győri Jógaház egyik legfontosabb feladata a családok gondozása. Ez természetesen nemcsak fizikai segítséget jelent, hanem elsősorban abban adunk támogatást, hogyan őrizzék meg a hagyományos családmodelleket, hogyan adják át a gyermekeknek az egészséges, harmonikus életszemléletet. Természetesen a mostani programra is vártuk a családok apraját, nagyját.

Egy önkéntes résztvevő beszámolója

„Ma együtt kirándultunk a Papod kilátóhoz a Bakony szívében. A hegy, a maga 646 méternyi magasságáról minden irányban gyönyörű kilátás tárul elénk, hiszen ez a Bakony második legmagasabb pontja. A Balatont megpillantani pedig olyan mintha csak egy karnyújtásnyira lenne tőlünk... A szép táj mellett, a természet ránk borította összetömörítve az erejét, mert bizony kaptunk meleget, hideget, napsütést, havas esőt, és szélvihart! Azért a 30 fokos hőség hiányzott…”

Könyvbemutató – Kirekesztés, idegenség, másság

Azt Ethosz Tudományos Egyesület és a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és Klub április 16-án közösen mutatta be a pécsi Vasutas Művelődési Házban a Kirekesztés, idegenség, másság című tanulmánykötet. A programra alapítványunkat is meghívták, hiszen Rácz Géza úr, az alapítványunk képviselője is egyike a szerzőknek.

A kötet egy tavaly megrendezett konferencia előadásainak írásos gyűjteménye. A lehető legszélesebb körben igyekszik bemutatni a témát.

A bemutatót Dr. Horváth Csaba nyitotta meg az Értelmiségi Klub nevében, majd a kötet egyik szerkesztője Dr. Bertók Rózsa, a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense beszélt a kötet hihetetlenül széles perspektívát átölelő írásairól, külön kiemelve az 1950-es években a Hortobágyra elhurcoltak sorstragédiáját.

Ezt követetően a kötet másik társszerzője Bécsi Zsófia, az Ethosz Egyesület képviseletében kiosztott a jelen lévő szerzőknek egy-egy tiszteletpéldányt. Alapítványunk képviseletében egyik önkéntesünk, Kungl Jánosné vette át Rácz Géza úr nevében.
Rácz Géza úr tanulmánya egyedülálló, és igazi egyetemességet képvisel: Tolerancia, India szellemi alapállása. 

A meghívott vendégek között szerepelt Nagy Bandó András is, aki személyes élményekkel fűszerezett szavaival méltatta a törekvést, amely ezt a nagyon fontos és Magyarországon igen aktuális kérdést feltárja. A könyvet azok közé az olvasmányélmények közé sorolta, amelyeket „beszélő könyvnek” nevezett – hiszen miután becsuktuk és félretettük, mégis magunkkal visszük, elgondolkodunk rajta, tovább él és dolgozik bennünk. Formálja szemléletünket, gondolkodásunkat.